Placid atyát sajnos nem ismertem személyesen. Mégis: elevenen bennem él annak a hihetetlen vitalitásnak az ereje, amely még 101 évesen is jellemző volt rá. Mindig visszatérő példám (saját magamnak is) az, ahogyan a Gulág borzalmait túlélte, és a túlélésben segítette sok társát is. Minden nap örömlista verseny volt. Ki tud több örömöt felsorolni az adott napon (a Gulágban!). Volt olyan nap, amikor valaki 17 örömmel nyert... Egyszer kapott valaki kalácsot. Volt benne néhány szem mazsola. Placid atya eltette, rejtegette őket. Amikor misére került a sor, az egyik szem mazsolát beleáztatta egy pohár vízbe: ez lett a bor, Urunk vére. Rengeteget tanulhatunk elődeink erejéből. Kérjük el mi is a kegyelmet, ami Placid atyát vitte és vitte 101 éven át -- és sokakat vele.